Nemes Karácsony címer

Időutazás a családtörténeti szakirodalomban.

A darnói nemes Karácsonyok család története szakirodalomban  és a Historia Domus leírásaiban. Az alias Nagy-ragadványnév eredete. A Karácsonyok lakhelyei.

Mint korábban említettük a darnói Karácsony-család a nemességét a 17. század közepén kapta. Szükségképpen levonható az a következtetés, hogy nem olyan régi és patinás család, mint a hodosi.

1859-ben jelent meg Pesten Nagy Iván Magyarország családi czímerekkel és nemzedéki táblákkal című könyve, majd ezt követően 1913-ban látott napvilágot Kempelen Béla Magyar nemesi családok című munkája. Miután családunk történeti kutatásának nekiláttam mindkettőt áttanulmányoztam. Ledöbbentem az eredményen, hiszen egyik sem említette a darnói nemes Karácsony-családot. Ezt a tényt egyébként az Országos Levéltár családtörténeti anyagában Hodosi Sándor is említette. Idézem:

” Se Kempelennél, se Nagy Ivánnál nincs említés az 1656-ban Darnón címeres nemességet nyert Karácsony András és Péter családjáról.”

Nem lehet tudni mi lehet az oka a kimaradásnak. Ha csak az nem, hogy Darnó és Zseli (jogelőd falvaink) megalakulásuktól kezdve 1849-ig Pozsony vármegye, később 1849-től 1861-ig Moson vármegye, majd 1861-től újra Pozsony vármegye, ezt követően 1884-től a mai napig Moson (később Győr és Sopron) megyéhez tartoztak. A gyakori közigazgatási megyeváltás miatt a család levéltári anyaga meglehetősen szétszóródott. Amikor nevezett két szerző a kutatásait végezte az idő tájt éppen Moson megye részei  voltak községeink, ám a családtörténeti anyagunk Pozsony vármegye Kerületi raktárában “Csipke Rózsika álmát aludta”.

Minden bizonnyal így maradt ki a darnói nemes Karácsony család leírása ezekből a könyvekből, ugyanis nevezett szerzők Moson megye levéltárában semmiféle anyagot nem találhattak. Nekem kellett az un. “ébresztő csókot” a varázsdobozra rálehelnem 1998-ban, hogy “életre keljen”. Ekkor találtam rá a Pozsony vármegye Kerületi Levéltárában a családi gyökereimre.

Amikor a nemesi tanúlevelet megújították, megerősítették (ez általában lakóhely váltásakor történt), akkor nemesi vizsgálatot is tartottak és tanúként hallgattak ki néhány kortársat, aki a vizsgált nemes embert ismerte. Három tanú is egybehangzóan azt vallotta, hogy a “Nagy”-vezetéknév onnan ered, hogy a Karácsonyok magas termetűek voltak, ezért ragadt rájuk a “Nagy”-ragadványnév.

Szűkebb családunk ősi “Atyai Háza” a Fő-utca 27. sz. alatt volt. Itt lakott a szépapa Karácsony Péter, aki matuzsálemi kort ért meg, valamint üköregapám Karácsony László is. Ez a ház az enyészeté lett.

1804-1810 között épült fel  az un. Karácsony László-féle ház az un. Kis-sor (Mai Jókai-utca) mellett. (Fő-utca 34. sz.) Itt lakott az üköregapám Karácsony László és családja, amelynek védelmében felnevelődött a déd- öregapám Karácsony Ignátz is. Dédöregapám felépítette 1870-79 között a mikotai Karácsony Ignátz-féle házat. Így néztek ki a házak kb. 100 év múlva 1900-ban.

A falu főutcája
Mikotai Karácsony-ház  - iliveinstyle.com
Mikotai Karácsony -ház

1793-ban a bővebb Karácsony-család “7 feje” fogadalmat tett, hogy védőszentjükké fogadják Nepomuki Szent Jánost, festményét elhelyezik a plébániával átellenben egy esőtől fedett helyen. Azt is  elhatározták, hogy esztendőként pénzt adnak össze a kép karbantartására, valamint évente egyszer litániát szolgáltatnak, énekes misét tartanak. A plébánosnak és a mesternek is évenként adakoznak. 1866-ban elérkezettnek látták az időt egy tartósabb kápolna-fülke építésére, valamint egy szentet ábrázoló faszobor készítésére.

A szentet ábrázoló faszobor ma - iliveinstyle.com
A szentet ábrázoló faszobor ma

A fogadalom teljes eredeti szövegére az egyházközség Historia Domus-ában (Ház Története) akadtunk rá. A nagy család karizmatikus ágainak “fejei” írták ezt alá, valamint Pénzesy János plébános és Vörös János hédervári kerületi esperes. Íme a dokumentum befejező része.

Aláírások
Aláírások

A következő részben a nagy család karizmatikus ágairól és a falu-közösségben betöltött szerepéről lesz szó.

Családfa
Családfa

Vélemény, hozzászólás?