A piaristák jelképe

A magyarországi piarista oktatás egyik kiemelkedő személyisége

Karácsony Incze János, piarista oktatás egyik kiemelkedő személyisége, született Darnó községben 1757. jan. 28.-án. A szülőhelyét a rendi főkönyv (rulla) a következőképpen jelölte:”In Sütt vulgo Csaló Köz Darnó=A Csaló Közi Öntvényszigeten Darnón.”

A terület akkor tájt közigazgatásilag Pozsony-Vármegye Alsó-Csallóközi járásához tartozott. Szülőhelye egyházmegyeileg az Esztergomi Főegyházmegye része volt. Szülei: II. Karácsony István (:Nagy:) és Petőcz Judit a kisfiút vallásos nevelésben részesítették.

A neves piarista pap-tanár a reformkori műszaki oktatás úttörőjének Dr Karácsony Mihálynak a nagybátyja volt.

A nemes Karácsony- család ismérvei:

1. Mély vallásosság. Ez komoly szerepet játszhatott a paptanári pálya kiválasztásában.

2. A takarékosság szelleme, erre a birtokaprózódás késztette a családot.

3. A kétkezi fizikai munka megbecsülése.

4. Az igazság-, a törvény-, és a hagyományok tisztelete.

5. Lojalitás a mindenkori uralkodóházhoz.

Darnó község Hédervár mezőváros filiája volt, következésképpen a gyermekei az anyaegyház-község iskolájába jártak. A nádfedeles oskolában tanító Sztrigules József  “ludi magister” nagyon meg volt elégedve az eminens kisdiákkal Inczével. Javaslatára szülei a magyaróvári piarista gimnáziumba íratták be.

Mosonmagyarovar-Piarista-Gimnazium-iliveinstyle-magazin-karacsoy-istvan

A tanulókat akkoriban legentesnek hívták. Kis idő múlva a kisdiák preceptornak (gyermekfelügyelő) lépett elő. Ő ellenőrizte a házi feladatok elvégzését és kikérdezte a másnapi szóbeli leckéket. Az ifjú Karácsony Incze János kitűnően végezte el a magyaróvári piarista gimnáziumot, és felvételt nyert a győri papi intézetbe.

1776 .szept. 21.-én Privigyén lépett be a piarista rendbe. Nagykárolyban tette le a fogadalmat, majd ugyanitt 1792. nov. 21.-én szentelték áldozó pappá.

Meglehetősen sokszor helyezték át a professzor urat egyik gimnáziumból a másikba. A kor piarista rendjeinek egyébként ez sajátossága volt, hogy sűrűn cserélték a tanárokat. A konviktusban szállást is kaptak.

Pályájának állomáshelyei:  Nagykanizsa (1779-80), Szeged (1781), Nagykároly (1782-83), Eger (1784-85), Pest (1786-89), Sátoraljaújhely (1790-95), Temesvár (1795), Kolozsvár (1796), Beszterce (1797-1801), Nyitra (1802), Pest (1803), Nyitra (1804-06), Diakovár (1807-14), Szeged (1815-17), Szeged (1818-33).

A gimnáziumokban a grammatikát, filozófiát, teológiát, dogmatikus teológiát és az eklézsia történetet oktatta. Diakovár-on a szemináriumok vezetését látta el, a püspöki tanfolyamok kurzusait is vezette és szentszéki ülnök volt. Szegeden mintegy tíz évig a rektorhelyettesi és direktori tisztet is ellátta, valamint két évig rektor is volt.

szegedi-fogimnazium-iliveinstyle-magazin-karacsony-istvan

54 évig (haláláig) részt vett a kegyesrendiek tanítási gyakorlatában, mint professzor (magister). Fiatal papnövendékeknek kurzusokat tartott és a püspöki tanács központi szemináriumait is vezette. Kortársai  a piarista-oktatás egyik legkiemelkedőbb személyiségének tartották.

1820-ban kiadta rendtársa Dugonics András Magyar példabeszédek és jeles mondások című munkáját Szegeden, melyet előszóval és a szerző életrajzával is ellátott a Hazafias Olvasóhoz címmel.

1815-19.-ig a nyomdákban nyomtatásra kerülő kéziratokat cenzúrázta.

1833. szept. 24.-én légúti fertőzése elmérgesedett és 1833. okt. 5.-én az Úr magához szólította.

Komoly tudományos felkészültséggel bíró, az egész tartományban általánosan elfogadott és elismert karizmatikus pap-tanár távozott el a piarista rend sorából. Szegeden alussza örök álmát.

Vélemény, hozzászólás?