Budapesti Műszaki Egyetem

Neves elődünk Dr. Karácsony Mihály, az ipari-műszaki oktatás úttörője

“A reformkori műszaki-technikai é ipari-műszaki oktatás úttörője.” A József Ipartanoda (A Budapesti Műszaki Egyetem elődje) megalapítója és első igazgatója. Királyi Tanácsos.

Darnó községben született 1796. ápr. 9.-én, a nemes Karácsony-alias Nagy-család egyik tagjaként. E sorok íróját távoli rokoni szálak kapcsolják össze e jeles pedagógussal. Nevezett országos jelentőségű személy az ük öregapjának I. Lászlónak második unokatestvére volt.

Szülei idős Karácsony Mihály és Angyal Erzsébet kisnemesek voltak. Dr. Karácsony Mihálynak a család másik jelentős személyisége Karácsony Incze János a nagybátyja volt.

A kis Mihály-gyerek sovány, közepes termetű, vidám, kedélyes alaptermészetű volt. Az iskola érettség elérésekor a szomszédos Hédervárra járt át elemi iskolába, mert Darnó község Hédervár filiája volt. Első tanítója Pacsulik András észrevette, hogy a kisfiú kitűnő képességekkel rendelkezik, ezért javaslatára a szülei 1808-ban a magyaróvári piarista gimnáziumba íratták. A kis Mihály osztályelsőként végezte el a piarista gimnáziumot és felvételt nyert a Győri Papi Intézetbe.

Mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium
Az óvári piarista gimnázium képe
Győri Papi Intézet
A Győri Papi Intézet képe

   1814-ben elvégezte a filozófia első évét, ám ebben az évben meghalt az édesanyja. 1814. okt. 9.-én belépett a piarista rendbe. Kevés tanár lévén 19 éves korában már tanszékre állították. Ezután a következő gimnáziumokban tanított: Kecskemét, Máramarossziget, Beszterce, Kisszeben. 1818 végén kilépett a szerzetesrendből és Pestre költözött. Az 1818-19-es  piarista rendi névtárba még beírták. Még 1817-ben cikket írt a Nevelési Emléklapokba az Ipartanoda szerkezetének rövid vázlatáról gimnáziumi tanári működése alatt több verse és cikke jelent meg a különféle lapokban. A rendből való kilépésének oka: Kultsár István a “Tudományos Gyűjtemény” főszerkesztője meghívta a folyóirat szerkesztőbizottságába.

1819-ben beiratkozott a Pesti Jogtudományi Egyetemre és egyetemi tanulmányai mellett írásból és szerkesztői munkából tartotta fenn magát. 1824-ben ügyvéddé avatták. Nemsi tanúlevelét még ebben az évben megerősítették. 1825-1836-ig gróf Szécheny Miklós házánál lett házitanító. A gróf gyerekeit tanította. Tanítványa volt gróf Szécheny Antal a konzervatív párt későbbi legtehetségesebb politikusa.

Az 1825.-i Pozsonyi Országgyűlésen mint távollevő képviselőt helyettesítő szólalt fel az oktatási rendszer átalakítása  és a magyar nyelven történő oktatás érdekében. Házi tanítóskodása időszakában több történelmi tárgyú munkája látott napvilágot. 1832-ben a Magyar Tudóstársaság beválasztotta levelező tagjai közé. 1836-ban a Pest megyei Táblabírósághoz került. 1839-ben gróf Széchenyi István és gróf Szécheny Miklós ajánlásával a Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tagja lett. Gróf Széchenyi Istvánnal több levelet is váltottak, ezekben leírta a technikai képzéssel kapcsolatos elképzeléseit. A gróf Bécsbe az illetékeseknek továbbította a tervezetet. 1839/40-es országgyűlés után a kormány megbízta a Budai Tanulmányi Bizottságot az ipartanodák reformtervezetének kidolgozásával.

1846. nov. 1-én létrehozták királyi akadémiaként a Magyar Ipartanodát. Első igazgatójának a király a “nemzetes és vitézlő” Karácson Mihályt nevezte ki. Az intézet a nevét József Nádorról kapta.

A Pesti József Ipartanoda
Az ipartanoda képe

emlekverseny-ipari-muszaki-karacsony-istvan-iliveinstyle.com-magazinDr Karácsony Mihály szinte a semmiből hozta létre kollégáival az ipartanodát. 1847-ben a király kinevezte az ideiglenes igazgatót és megelégedése jeleként királyi tanácsosi címmel tüntette ki. 1850-ben a forradalomban és a szabadságharcban való részvétele miatt leváltották. Dr Karácsony Mihályt az Országos Műszaki Könyvtár megalapítójának is tartják. Vörösmarty Mihály közvetlen barátja volt, 1828-1832-ig a “Tudományos Gyűjtemény” szerkesztőségében együtt dolgoztak.

1850 után Pest-megyei táblabíró lett. Az 1860-as években egyre többet foglalkozott történettudományi munkákkal, Budapest történetével. 1867-ben beválasztották a Magyar Történelmi Társulat Országos Választmányába is. 1869 augusztusában szívszélhűdésben váratlanul meghalt.

Gróf Széchen Antal miniszter szerint:

“Az igazgatási tevékenysége elsősorban azért jelentős, mert megteremtette a jogfolytonosságot a Tudományegyetem Mérnökképzö Intézete és a majdani József Műegyetem között.”

Írói munkássága: -Az Ipartanoda megnyitásakor elmondott beszéde. (1846)

-Értekezés Aquinkumról (1866)

-Budavára a Hunok idejében (1868)

-Árpád emléke (1868)

Megbecsülése az utódok részéről: A családi találkozókon (2000,2003,2006) életrajzának munkásságának ismertetése.

2000-ben emlékére és tiszteletére emléktábla avatás. Dr Karácsony István megírta a jeles személyiség dokumentumregényét: Dr Karácsony Mihály és a Pesti József Ipartanoda címmel.

A Mérnökújságban és a Honismeret című folyóiratban cikket jelentettünk meg róla.

A Falutörténeti verseny ötletgazdája,  szervezője és névadója kultuszának felélesztője a szerző: Dr Karácsony István a vetélkedő helyezettjeivel.

Vélemény, hozzászólás?