Boda Adrien - a bizalom - Sarkadi Roland Photography

A bizalom

Mostanában sokat olvasok és beszélgetek a bizalomról. Hogy úgy mondjam, annál kevesebb jót hallok róla. Hogyan lehet bízni, ha már sokszor becsaptak, átvertek? Egyáltalán kiben bízhatunk?

Személy szerint én az intuíciómra, a belső hangra hallgatok. Általában bejön. Vagy mindenki, akit megismerek, alapvetően kap bizalmat tőlem. Persze nem mondom el neki nyilván az egész életemet a legapróbb részletekig. Ha globálisan nézem, akkor a kettőt szoktam ötvözni (azaz az intuíciót és az alapvető első bizalmat). A többi azon a másik emberen múlik. A hozzáállásán a dolgokhoz, hozzám, illetve a cselekedetein. Maximum visszaél a bizalmammal, de akkor tovább lépek, és az illető hitelét vesztette a szememben, valószínűleg egy életre.
Úgy gondolom, egy ember akkor lesz megbízható, ha azt mondja, amit érez és gondol, valamint ezt alátámasztja a cselekedeteivel is, azaz, szavahihető. Ilyenek a legjobb barátaim, akiket már évek óta, de legalább egy évnyi tapasztalatom alapján ismerek, és természetesen ilyen Édesanyám és az öcsém, akikért nagyon sokat képes vagyok tenni, ahogyan ők is értem.

A bizalom alapfeltétele az őszinte kommunikáció. Szívem szerint minimum az általános iskola első osztályától kezdve, de inkább már óvodában, pici gyerekkortól tanítanék tiszta, őszinte kommunikációt.(Egy ember 6 éves koráig tanul a legtöbbet, és természetesen az rögzül nála, amit hall, lát, tapasztal.) Megtanítanám a kicsiknek, hogy bizonyos játszmák lesznek ugyan az életben, de mindig megfelelően nyílt, tiszta lapokkal játsszanak az adott szituációban. Ha csak egyszer nem egyezik az ígéret a cselekedettel, a bizalom azonnal elveszíthető. Egy második esélyt mindenki érdemel talán, de ha ugyanaz a reakció, valójában hiába próbálkozik tovább, hogy bizonyítson. A bizalom ezért törékeny dolog.

A kínai társadalomban farkastörvények uralkodnak ilyen szempontból. Náluk a családon belüli bizalom a legfontosabb, szinte minden vállalkozás családi vállalkozás. Ez a társadalmuknak az alapja. Ha a családba új ember kerül, a bizalom szent és sérthetetlen. Ha ezen csorba esik, akkor tulajdonképpen halálra ítélte magát az illető. Minden hivatalos ügyet ugyanis a családon belül, vagy a család közeli ismerősei intéznek. Ha ebből a körből kiesik, semmit sem fog tudni elintézni, és az életében semmire sem jut.

Nálunk, magyaroknál ez nem megszokott. Sajnos inkább a bizalmatlanság jellemző. Így is állunk egymáshoz többnyire már a legelején. Inkább azt lessük, hogyan, és hol fognak átverni, megbántani, mert már ehhez vagyunk „szokva”. Van ugyan egyfajta ősbizalom minden emberben: az édesanyánk iránt. Pszichológiailag, aki az anyukájában nem bízik, az valószínűleg senkiben sem fog. Mennyi olyat hallani, hogy aki csalódott a szüleiben, az már gyerekként, később felnőttként is bizalmatlan lesz, félni fog és több agresszióval rendelkezik, amit ez a félelem okoz. Az ilyen, többnyire a bizalmi háttér ország nélkül felnőtt emberekből lesznek az agresszorok: drogosok, gyilkosok, rablók. A bizalom a szeretet egyik megnyilvánulása is, hiszen akit szeretünk, abban bíznunk kell, másképp nem tudjuk teljes szívből szeretni. Egy családon belül ez elengedhetetlen feltétel.

Ez az oldal, ami mindenkit érdekel, akármennyi idős is: a párkapcsolat, a család. Akinek van, azért, akinek nincs, annak pedig azért lehet érdekes és állandó téma a bizalom. Egyik alapvető elvárás mindkét nemnél az őszinteség és a hűség. Ha nem kommunikálok, gyanús lesz. Ha gyakran későn megyek haza, nem úgy cselekszem, ahogy a kapcsolat elején, vagy nem a megszokott módon történnek a dolgok, gyanakszom. Egy érdekes kérdés, hogy az addig rendben, hogy elvárom, hogy a másik őszinte legyen és hűséges, azaz tudjak benne bízni, de akkor vajon én ugyanazt tudom neki nyújtani? Úgy érzem, ezen már sokkal kevesebben gondolkoznak el. Nem akarok most belemenni nagyon a párkapcsolati témába, de mint emberi jellemzőről, egy jól működő párkapcsolathoz szükséges elengedhetetlen feltételről, a bizalomról előbb kell beszélnünk, mint magáról a kapcsolatról. Tudjuk: „Bizalom nélkül semmilyen normális kapcsolatot nem lehet kialakítani.” Üzleti kapcsolatok, baráti, munkatársi kapcsolatok, de legfőképp párkapcsolatok nem létezhetnek bizalom nélkül. (És akkor még nem beszéltünk az orvosokba, vagy akár a bolti eladókba vetett bizalmunkról sem.)

Nyilván, senki sem szeretne egy hazugságra épülő családot magának, főleg nem olyat, ahol gyerekek is várhatóak, vagy már vannak. A család a legkisebb gazdasági egység. Ha ezen belül nincs összetartás, bizalom, akkor hogyan lehetne azon kívül, a nagyvilágban? Egy gyerek mind mentális, mind lelki, mind az ebből kifolyó fizikai egészsége egy teljes bizalmon alapuló családra épülhet csak. Egy olyan meleg otthonra, ahol a vidámság, a pozitivizmus, a gördülékeny kommunikáció, a bizalom abszolút jelen vannak. „Bizalmat abból tanul, ha bizalmat kap.” – írja Kozma-Vízkeleti Dániel, klinikai szakpszichológus és családterapeuta is.

A bizalom egyik mozgatórugója lehet még a türelem. Az őszinte kommunikációhoz lehet, hogy idő kell, ahhoz pedig türelem. Egy családon belül talán lehet, hogy tisztában van a családtag azzal, hogy rossz fát tett a tűzre, nem úgy csinált valamit, ahogyan esetleg ő is elvárná a másiktól. Nekikezdeni őszintén elmondani, bevallani valamit viszont annál nehezebb. Lehet, hogy ki kell várni, hogy megszólaljon, vagy úgy alakítani a kommunikációt. De bízni abban, hogy a másik olyan, amilyennek megismertem az elején, hogy felismeri, hogy hibázott, és be is meri ismerni azt, kell türelem.

Ha valakin látom, hogy bízik bennem, azt megbecsülöm. Olyan ritka kincs ez sajnos. Igyekszem nem okozni csalódást. Ha mégis, igyekszem bocsánatot kérni. Minden felnőtt személyiségű, intelligens ember képes kommunikálni, így fenntartani a bizalmat. Aki ezt nem tanulta, nem látta sehol, hogyan kell, nem volt ilyen példa előtte, annak a bizalom lehet, hogy teljesen ismeretlen fogalom. Engem is sokszor átvertek, akit barátomnak hittem, kiderült, hogy inkább ellenség, nagyobb és kisebb szerelmek hagytak el. Mégis még mindig – igaz, valahol azért nehéz – , de hiszek a feltétel nélküli bizalomban. Lehet, hogy egyszer megéri a kockázatot.

[social-bio]