Változás és Boldogsag - Pongracz Adel -iliveinstyle.com for  Sarkadi Roland

Változás és boldogság

Számtalan ember boldogtalannak érzi magát, és mást sem csinál, mint azt a bizonyos kulcsot keresi a boldogsághoz. Rengeteg kérdés merülhet fel. Hol keressük? Merre menjünk, hogy megtaláljuk? Mit kell tennünk, hogy elérjük ezt az állapotot. Bizonyára ahányan vagyunk a Földön, annyi féle választ adnánk a kérdésekre.

Némelyik talán kielégítő lenne, számos egy lépéssel előbbre vinne minket az úton, de akadna olyan is, amely totális kudarchoz vezetne.

Ha valaki engem kérdezne meg erről a témáról, határozott választ adnék: a boldogságért nem kell messze zarándokolnunk, mert a boldogság mindenkiben megtalálható, csak épp sok ember nem veszi észre. Hogy ennek az átmeneti vakságnak mi az oka? Véleményem szerint a saját korlátaink, sok esetben a merev személyiség szerkezet, és a világ felfogása: tudod, a félig tele vagy a félig üres pohár esete.

Ha megvizsgáljuk ezeket közelről, talán már nem is lesz olyan nehéz elfogadni azt, hogy a boldogságot igenis mindenki megélheti, függetlenül attól, kinek mennyi pénze van vagy hol él a világon.

Elsőként saját korlátainkat neveztem meg okként a boldogtalanságunkért. Akadály ott jelenhet meg, ahol megoldhatatlan problémával találjuk magunkat szembe. Persze ez a „megoldhatatlan” szó szerintem csak egy illúzió, hiszen, ha egy kicsit is másfelől közelítünk meg valamit, elkezdjük kívülről nézni életünk épp aktuális nehézségét, és nem csak az eddig használt sémákat próbáljuk bevetni, akkor már nem is tűnik olyan lehetetlennek a faladat. A második ok ehhez kapcsolódik: mindezeket meg lehet csinálni, de csak akkor, ha nem egy merev személyiség szerkezettel rendelkezünk. És itt jön be a kulcsszó: változás. Nem nehéz rájönni, ki rendelkezik merev személyiség szerkezettel: ha egy probléma tartóssá válik, és nem tudjuk megoldani, akkor bizony lehet, hogy először saját magunkat kell megvizsgálni: megfelelően álltam-e hozzá a megoldandó feladathoz, mindent megtettem-e annak érdekében, hogy a szálakat kibogozzam. És ha a válasz igen, akkor bizonyára nem agyi kapacitásunkkal van gond, hanem azzal, hogy túl merevek vagyunk és másfajta (esetleg számunk most még idegen) megoldási stratégiát nem próbáltunk ki. Ha eddig eljutottunk és felismertük ezt, akkor nincs más tenni valónk, mint változni és változtatni. Itt az apróbb dolgoktól kezdve, – például elhatározom, hogy rugalmasabb leszek-, a legnagyobb dolgokig elmehetünk (addig, hogy az életem számos területén váltok, alakítok). Néha csak egy apróság kell, ahhoz, hogy minden rendbe jöjjön, és a vágyott boldogság beköltözzünk az életünkbe. Néha viszont sajnos nagy áldozatot kell hoznunk, hogy számunkra elfogadható éltünk legyen. Változni nem könnyű, és sok munkával jár, de ha a boldogság eléréséről van szó, bizonyára mindenképpen megéri. Utolsóként említettem a félig tele vagy félig üres pohár esetét: ez nagyon jó szimbóluma annak, milyen szemmel nézzük a világot és hogyan viszonyulunk életünkhöz. Kinagyíthatjuk, hogy mivel nem rendelkezünk az életben, vagy örülhetünk annak, amivel megáldott minket az ég, ez által boldogságot hozva az életünkbe.

A milliárdnyi ember közül az én válaszom csak egy. És ahogy az elején említettem: némelyik válasz kielégítő lenne, számos talán egy lépéssel előbbre vinne minket az úton, de akadna olyan is, amely totális kudarchoz vezetne.

Vélemény, hozzászólás?